Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• „Lakhatatlanná tegye a várost” – orosz rakétacsapás rongálta meg a tévétornyot Harkivban;
• Fontos megbeszélést tartott Volodimir Zelenszkij Joe Bidennel;
• Dróneső zúdult Odesszára és Kijevre, nagy a pusztítás, többen megsebesültek;
• Durva videók jelentek meg, gyakorlatilag megsemmisült egy 240 méteres tévétorony Harkivban; az oroszok szerint katonai célpont volt;
• Áttörést érhetett el az orosz hadsereg az egyik frontszakaszon, az ukránok is elismerték;
• Megdöbbentő számot mondott be Ukrajna veszteségeiről az orosz védelmi miniszter;
• Fordulat: Németország nyomást gyakorol mindenkire, hogy adjanak fegyvereket Ukrajnának;
• Orosz tartályhajók kémkedhetnek a Balti-tengeren;
• Washington egymilliárd dolláros katonai segélyt készít elő

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Ukrajna készen áll arra, hogy átnyújtsa a nemzetközi kötvénytulajdonosoknak a 20 milliárd dolláros adósságállományának május elejére történő átstrukturálására vonatkozó javaslattervet – közölte a Reuters.

Ukrajna számára kiemelt jelentőségű, hogy az adósság átütemezéséről szóló megállapodás még azelőtt létrejöjjön, hogy augusztusban lejár a nemzetközi kötvények tulajdonosaival kötött kétéves fizetési moratórium. Az ukrán kormány reméli, hogy legkésőbb júniusban sikerül dűlőre jutni az ügyben.

A kötvények utáni fizetést azután fagyasztották be, hogy Oroszország 2022-ben támadást indított Ukrajna ellen, térdre kényszerítve ezzel gazdaságát. 

Ukrajna 2023 vége óta folyamatosan tárgyal a nagybefektetőkkel nemzetközi adósságának átstrukturálására vonatkozó tervekről és az új finanszírozás lehetőségéről, de eddig hivatalos tárgyalásokra nem került sor.

Az azonban nem világos, hogyan nézhet ki egy szerkezetátalakítás, ugyanis egy háborús gazdaságról van szó, amelynek helyzete és adósságtörlesztési képessége továbbra is bizonytalan.

A források szerint a kötvénytulajdonosok azt remélik, hogy az adósság átstrukturálásából új kötvényekkel kerülhetnek ki, amelyek kezdettől fogva kamatfizetést biztosítanának. Ukrajna szeretne hozzáférni a tőkepiacokhoz, és az adósságátütemezés részeként kötvényeket kellene kibocsátania, de biztosítékkal fedezett és garantált kötvények eladásával is szerezhetne új finanszírozást.

Ezek esetében Ukrajna nemzetközi partnerei biztosítékot nyújthatnának az új kötvényekhez.

A kötvénytulajdonosok kedden bejelentették, hogy a közeljövőben kezdődő formális tárgyalások reményében ad hoc bizottságot hoztak létre. Jogi tanácsadónak a Weilt és a Gotshal & Mangest, pénzügyi tanácsadóknak pedig a PJT Partnerst nevezték ki.

Ukrajnának azzal is foglalkoznia kell, hogy miként dolgozza át a számos állami tulajdonú vállalatánál fennálló kötvényeket. A Naftogaz állami gázipari vállalat tavaly önállóan átstrukturálta nemzetközi kötvényeit. A Financial Times ugyanakkor arról számolt be, hogy a kötvénytulajdonosok egy csoportja nem akarta, hogy az Ukrenergo hálózatüzemeltető nemzetközi kötvényeit is bevonják az államadósság átalakításába.

Ukrajna legtöbb kétoldalú hitelezője 2027-ig felfüggesztette a fizetési kötelezettségeket. Elemzők szerint Ukrajna dönthet úgy, hogy amennyiben a nyári határidő előtt nem sikerül megállapodnia a kötvénytulajdonosokkal, akkor hosszabbítást kér a teljesítésre.

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy további katonai tanácsadókat küld a kijevi nagykövetségre, ami a nagyhatalom Ukrajna iránti elkötelezettségének legújabb bizonyítéka lenne, miközben úgy tűnik, hogy Oroszország lendületet vesz a két éve tartó konfliktusban – számolt be a Politico.

Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője szerint a tanácsadók nem töltenének be harci szerepet, hanem csak tanácsot adnának és támogatást nyújtanának az ukrán kormánynak és hadseregnek.

Amerikai tisztviselők szerint a katonák az Egyesült Államok által Ukrajnába szállított fegyverek logisztikai és felügyeleti erőfeszítéseit támogatnák majd, valamint segítenék az ukrán hadsereget a fegyverkarbantartásban.

Amerikai katonák már most is vannak Ukrajnában. Ezek elsősorban a felügyeletben és a nagykövetség biztonságának biztosításában vesznek részt. Nem tudni, pontosan mennyien vannak Ukrajnában, de két amerikai tisztviselő is hatvan körülire becsülte létszámukat.

Harci cselekményekben való részvételüket kizártnak tartják, mivel Joe Biden elnök régóta megígérte, hogy amerikai csapatok nem vesznek részt a háborúban Ukrajna oldalán, ugyanis az növelné az amerikai és az orosz erők közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.

A tanácsadók egyik feladata, hogy segítsenek az ukránoknak megtervezni az Egyesült Államok által adományozott komplex felszerelések fenntartását. Ezenkívül megerősítik az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének viszonylag kis létszámát, és koordinálják az új fegyverszállítmányokat, miután a Kongresszus jelenlegi kiegészítő törvényjavaslatának elfogadás esetén lehetővé válik, hogy több fegyver és felszerelés áramoljon az ukrán frontvonalakra.

Ukrajna tízszeresére növelte a Neptun rakéta gyártását, amely az orosz fekete-tengeri flotta megsemmisítésének egyik kedvenc eszköze – írja az Unian. Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők szóvivője, a Déli Védelmi Erők Egyesült Sajtóközpontjának vezetője szerint ez a Krím félszigetet ért csapások miatt nagyon fontos.

Az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten továbbra is előfordulnak robbantási esetek. A központok, bázisok, olajtároló létesítmények, hajók a Krímen lesznek. Mindez addig tart, amíg el nem hagyják a területünket. Ezt megígérhetjük

– mondta Pletencsuk.

Kiemelte, az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészeti parancsnoka, Olekszij Nejizspapa „konkrétan elhatározta, hogy Oroszország minden hadihajója legitim katonai célpont marad”.

Az RK–360 Neptun ukrán gyártású hajóelhárító cirkálórakéta, amely 2021 márciusában állt szolgálatba az ukrán haditengerészetnél. Egy ilyen rakétaosztály a feltételezések szerint 72 darab R–360-as rakétából áll, melyből 24 rakétát négy darab USPU–360 8×8-as rakétaindító hordoz, a maradék rakétákat szállító- és rakodójárművek biztosítják.

Magát a rakétát a kijevi székhelyű Luch dizájniroda tervezte. Az MS–400 néven ismert turbóhajtóművet a Motor Sich gyártja, a célpontok 50 kilométeres távolságig történő felderítésére alkalmas célkövető fejet pedig az ukrán Radioniks vállalat fejlesztette ki.

A Neptun hatótávolságára vonatkozó források némileg eltérnek egymástól, de a becslések alapján ez nagyjából 280–300 kilométeres lehet.

Daniil Bezsonov donbászi veterán szerint az Egyesült Államok a katonai segély újabb részletét utalta ki Ukrajnának azzal a feltétellel, ha az Ukrán Fegyveres Erők a tavalyihoz hasonlóan új, jelentős offenzívát indítanak – közölte az Moszkovszkij Koszmopolec.

A katona szerint a 2023-as ellentámadás eredményeként az Ukrán Fegyveres Erők vesztesége több mint 150 ezer katona volt, miközben a védelmi vonal áttörésének feladatait sem fejezték be.

Az új katonai segítségért Ukrajnának újra és újra fel kell áldoznia legalább 100 ezer katonáját. Nem, nem védekezésből. Az ukrán vezetés által júniusban tervezett új offenzívában mészárlásra küldenek katonákat

– fogalmazott.

Szerinte Kijev egymillió támadó drónra, valamint 300 km-es hatótávolságú amerikai ATACMS rakétára számíthat. Szerinte ezzel arra kényszerül Oroszország, hogy a határtól 300 km-re, az ország belsejébe vonják vissza repülőgépeiket, ugyanis Ukrajna célba fogja venni az orosz katonai reptereket.

Úgy gondolja, hogy az Ukrán Fegyveres Erők nagy valószínűséggel északon vagy Donyeck irányában fognak csapást mérni.

Április 23-án az kormány úgy határozott, hogy elkülönít 8 milliárd hrivnyát erődítmények építésére – írja az Unian.

Az állami költségvetési kiadások újraelosztásával ma több mint 8 milliárd hrivnyát különítünk el erődítmények építésére

– mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Megjegyezte, hogy 2024 eleje óta csaknem 38 milliárd hrivnyát különítettek el a védelmi vonalak megerősítésére. Hozzátette, hogy a továbbiakban is fordítanak forrásokat ezekre a célokra.

„Nem állunk meg itt, az a feladatunk, hogy olyan megbízható védelmi sáncot hozzunk létre, amely megvédi katonáinkat, és több előnyt biztosít a harctéren a hadsereg számára” – szögezte le Ukrajna miniszterelnöke.

Hozzátette, hogy továbbra is minden forrást Ukrajna védelmi képességeire fordítanak. Elmondása szerint ezek a források belső bevételekből és partnerektől származnak.

Amikor Volodimir Zelenszkij áprilisban a Harkivi területre látogatott, hogy megismerkedjen az orosz határ melletti védelmi építmények és erődítmények építésének folyamatával, úgy fogalmazott, hogy „az orosz megszállóknak látniuk kell, hogy Ukrajna kész megvédeni magát, ezért erős erődítményeket épít”.

A Harkivi Területi Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubov megjegyezte, hogy az erődítmények kiterjedt árkokból és más típusú óvóhelyekből állnak. A térségben sorompóvonalak épülnek: betonpiramisok, sárkányfogak, tankelhárító árkok.

Az erődítmények építésének projektjét – figyelembe véve a katonák tapasztalatait – Ukrajna Védelmi Minisztériuma dolgozta ki.

A görög sajtó kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Görögország arra készül, átad legalább egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának, ugyanakkor ez a szám végül kettő is lehet – számolt be a Kyiv Independent.

A döntés valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy az Európai Unió nyomást gyakorolt Görögországra és Spanyolországra, hogy további légvédelmi rendszereket biztosítsanak Ukrajna számára.

Az európai vezetők személyesen sürgették Pedro Sánchez spanyol és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnököt a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozón, hogy adományozzanak légvédelmi rendszereket Ukrajnának

– írta meg a Financial Times április 22-én.

A lap információi szerint a két ország vezetőjét felszólították, hogy országaik nem néznek szembe közvetlen fenyegetéssel, így igényeik nem annyira nagyok, mint Ukrajnáé. A két ország több Patriot rendszerrel és S–300-zal is rendelkezik.

A kormányzati források úgy tudják, az Egyesült Államok hajlandó garanciát vállalni cserébe, és hajlandó segítséget nyújtani Görögországnak Törökország geopolitikai fenyegetéseivel szemben.

Az Egyesült Államok állítólag azt is megígérte, hogy kicserélnek minden sérült Greek Patriot rendszert.

Az egyre fokozódó orosz csapások és az ezekből eredő polgári áldozatok rámutatnak az ukrán légvédelem további megerősítésének fontosságára. Bár az Egyesült Államok segélytörvényének esetleges elfogadása némileg enyhíti a hiányt, április 19-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO–Ukrajna Tanács online ülésén kijelentette, hogy az európai országok még mindig többet tudnának tenni.

Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket nyomon követő Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) szerint Görögország 2024 februárjában 185 millió euróval támogatta Ukrajnát. 

Korábban írtunk arról, hogy egy amerikai törvényhozó szerint Ukrajna a vártnál hamarabb megkaphatja az első katonai csomagot azután, hogy a törvényhozás alsóháza a hétvégén elfogadta a 61 milliárd dolláros új támogatást. A Politico most exkluzív részleteket osztott meg arról, hogy mik lehetnek az első csomagban.

A lap – két, anonimitást kérő amerikai tisztviselőre hivatkozva – azt írta, hogy az a pakett a szokásosnál jóval nagyobb mértékű lehet (mivel az Egyesült Államok már hónapok óta nem tudott jelentősebb segítséget adni Ukrajnának a forráshiány miatt). Mint írták, ebben a csomag „a sürgősen szükséges tüzérségi és légvédelmi eszközök mellett páncélozott járműveket is tartalmaz”.

A Politico szerint a Pentagon tisztviselői már az utolsó simításokat végzik, és azt szeretnék, hogy miután a szenátus jóváhagyja,

Arról, hogy milyen összértékben küldenek eszközöket, egyelőre nincs infó, viszont az egyik tisztviselő és egy harmadik, az ügyre rálátó személy is azt mondta, hogy jóval nagyobb lesz az utolsó, 300 millió dolláros pakettnél. A Politico megkereste ezzel kapcsolatban a Pentagont is, de a védelmi tárca egyelőre nem kívánta kommentálni mindezt.

Az amerikaiak szétzúzták, hűbéresükké tették Európát – mondta a RIA Novosztyi szerint Valentina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának, vagyis a Szövetségi Tanácsnak az elnöke egy interjúban.

A tisztviselő úgy fogalmazott, „az amerikaiak egyszerűen letették Európát. Lerombolták. Mind gazdaságilag, mind politikailag. És Európa teljesen vazallussá vált. A biztonságpolitika, a védelem területén már eddig is vazallus volt. Most pedig egyszerűen eltiporták az amerikaiak” – mondta.

Az orosz fél az ukrajnai háborúval kapcsolatban több alkalommal kinyilatkoztatta, hogy szerintük Európa jelentős része csak amerikai nyomásra támogatja Ukrajnát.

Oroszország Biztonsági Szolgálata, az FSZB közölte, hogy a határközeli Brjanszk városában megakadályoztak egy „terrortámadást, amelyet egy Ukrajnával szimpatizáló személy akart végrehajtani.

„Az FSZB-je Brjanszkban őrizetbe vett egy ukrán nacionalista ideológiát valló orosz állampolgárt, aki egy hazánkban betiltott terrorszervezet képviselőinek utasítására részt vett egy szabotázs- és terrorcselekmény előkészítésében" – áll a jelentésükben a RIA Novosztyi szerint. Hozzátették: a gyanúsított ellen büntetőeljárás indult, és ha bűnösnek találják, akár 20 év börtönt is kaphat. 

Az FSZB később egy videót is közzétett, amelyen a szabotőr elfogása látható. Az illető elismerte, hogy robbanóanyagot kellett gyűjtenie, és egy nyilvános helyen kellett terrortámadást előkészítenie. A robbanóanyagot lefoglalták tőle. 

Egy epilepsziás rohamot kapott sorkatona meghalt útban egy kárpátaljai kiképzőközpontba. Erről a kárpátaljai regionális hadkiegészítő számolt be – írta meg az Unain.

Tragédia történt. Útban a kiképzőközpontba egy sorköteles katona epilepsziás rohamot kapott. A kísérő tiszt nyújtott orvosi segítséget, és mentőt hívott, de a mentősöknek nem volt idejük megmenteni

– áll a közleményben. Megjegyzik, hogy erre az esetre hivatalos ellenőrzést rendelnek el.

Nem ő volt az első: 2023 augusztusában a 29 éves Borisz Glushak, az Odesszai területhez tartozó Shirjaevo lakosa epilepsziában halt meg egy katonai egységben. Epilepsziában szenvedett, egyik szemére nem látott, és mentális hiányosságai voltak, de az orvosi bizottság szolgálatra alkalmasnak ismerte el.

Halála miatt több büntetőeljárás is indult. Különösen a 115. cikk 1. része (előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés), a 425. cikk 4. része (sérült személyek katonai szolgálathoz való esetleges gondatlan hozzáállása) alapján. A tragédia helyszínéül szolgáló katonai egység egészségügyi személyzetének a szolgálathoz való esetleges gondatlan hozzáállását is vizsgálják.

Az orosz védelmi tárca kedd reggel közölt videót egy, az ukránoktól elfoglalt, német gyártmányú Leopard harckocsi szállításáról és javításáról.

A jármű állítólag Avgyijivka térségében került a birtokukba. „A német Leopard harckocsit a javítási és evakuálási csoport erői a frontvonalból, Avgyijivka irányából szállították a Középső hadseregcsoport javítóegységéhez” – közölte a tárca.

Hozzátették: „A javítást végző szakemberek hamarosan kicserélik a harckocsi lánctalpát és a harckocsi elektromos vezetékeinek egyes elemeit, majd ezt követően döntenek a további szállításról.”

A Leopardokat Ukrajna tavaly kapta meg több nyugati államtól, és már a tavaly nyári ellentámadásban is használták őket kisebb számban.

A dél-ukrajnai Odessza megyében egy járőrszolgálatot teljesítő ukrán határőr átszökött Moldovába – közölte a Sztrana ukrán hírportál.

A határőr megvárta, míg társa elalszik, civil ruhába öltözött át, és egyenruháját, fegyverét hátrahagyva átlépte a határt.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a nap folyamán korábban arról számolt be, hogy katonaköteles férfiak háromezertől tízezer dollárig (1,11–3,7 millió forint) terjedő összeget is hajlandók fizetni azért, hogy illegálisan átkelhessenek a határon.

A kijevi vezetés 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, amelyet azóta ismételten meghosszabbított. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a hadköteles férfiak ne tudják elkerülni a katonai szolgálatot. Volodimir Zelenszkij elnök április 16-án aláírta a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések javításáról szóló törvényt, amely egyes szigorítások mellett lehetővé teszi további ukrán állampolgárok százezreinek mozgósítását.

Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán oligarcha és politikus (akit 2022-ben elfogtak az ukrán hatóságok, majd később kiadtak Moszkvának) a RIA Novosztyi állami hírügynökségen közzétett véleménycikkében írt arról, hogy milyen elit áll most Ukrajna élén. Az orosz elnökkel is jó kapcsolatot ápoló Medvedcsuk azt írta: Ukrajnát egy „őrült, szűk látókörű és kapzsi” elit irányítja, akik közül sokan nem is ukrán nemzetiségűek.

A történelmi előzményeket taglaló cikkben kitért arra, hogy az ukrán államiság csak a szovjet korszakban jött létre tartósan, de szerinte a szovjet összeomlás után, 1991-ben sem egy nemzeti felszabadító mozgalom eredményezte azt, hogy Ukrajna független állammá vált. Úgy vélekedett, hogy az ukrán földeket Oroszország könnyen bekebelezheti.

„Az emberek életmódja megkülönböztethetetlen volt az oroszok és az ukránok között, akik ugyanabból a népből származtak, az ukrán nacionalizmus pedig csak úri időtöltés volt. Ráadásul az urak gyakran nem voltak etnikailag ukránok. Egy ukrán számára áldás volt az orosz államban lenni, hiszen az őrült és a korrupt lengyel nemességtől függeni egyszerűen életveszélyes volt” – jegyezte meg Medvedcsuk a cikkben, majd ezután tette hozzá, hogy szerinte jelenleg ugyanez történik Ukrajnában. 

Ukrajnát őrült, szűk látókörű és kapzsi uralkodók irányítják, akik közül sokan nem ukrán nemzetiségűek, polgáraikat pedig behívható állatként és ágyútöltelékként kezelik

– fogalmazott Viktor Medvedcsuk.

Az Egyesült Államok tisztviselői olyan szankciókon dolgoznak, amelyeket az ukrajnai orosz hadsereget támogató kínai bankokra vetnének ki – tudta meg a The Wall Street Journal (WSJ) több, az ügyre rálátó forrástól.

A lap szerint az amerikaiak akár a dollárral végzett tranzakciókat is megtilthatják ezeknek az intézményeknek (ugyanezt megtették korábban például az orosz jegybankkal is).

A lap szerint Washington azt reméli, hogy a tervezett szankciókat felhasználva Antony Blinken külügyminiszter elérheti azt e heti kínai látogatásán, hogy Peking önként felhagyjon az orosz hadiipar támogatásával – anélkül, hogy be kellene vezetni a szankciókat, amelyekkel a két szuperhatalom közti konfliktus kiéleződését kockáztatnák.

Emlékezetes, hogy a Hetek csoportjának (G7) április 19-i külügyminiszteri találkozóján

A Reuters április elején meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Kína gépekkel, fegyverekkel és műholdas képekkel segíti Oroszország ukrajnai hadigépezetének működését. Ezenkívül az amerikaiak úgy gondolják, hogy Kína félvezetőket és más kettős felhasználású technológiákat is szállít Oroszországnak, amelyek katonai célokra is felhasználhatók.

Végső soron ez tette lehetővé a Kreml számára, hogy felgyorsítsa fegyvergyártását, beleértve a páncélosokat, tüzérséget, rakétákat és drónokat, és hatékony védelmet állítson fel Ukrajna 2023-as ellentámadása ellen

– mondta a WSJ-nek Max Bergmann, a Center for Strategic and International Studies kutatóközpont vezető munkatársa.

Két ember meghalt és hatan megsérültek a Herszoni területen hétfőn történt orosz tüzérségi támadásokban – közölte Olekszandr Prokudin, a régió kormányzója. 

Közlése szerint több település lakónegyedét is lőtték az oroszok, beleértve ebbe a régió központjaként funkcionáló Herszon városát is. Legalább 34 épületben kár keletkezett, amelyek közt volt iskola, óvoda, és egy kritikus infrastrukturális létesítmény is.

Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4312 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3638 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 14 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrán hadkiegészítő alkalmazottai elmondták, hogy a mozgósítást elkerülőket néha rokonaik, különösen a feleségeik jelentik fel azért, hogy így próbálják megoldani a családi problémákat – írja a Kárpáti Igaz Szó a Hromadske című lap cikke alapján. 

Mint írták, a Vinnicjai területen dolgozó alkalmazottak beszéltek ilyen esetekről. Szerintük a hadköteles ukránok sokszor maguk viszik kritikus pontra a helyzetet, például amikor nem újítják meg időben a felmentéseiket.

Előfordult, hogy felhívott egy nő, és azt mondta, a férje bujkál a mozgósítás elől, úgyhogy menjünk, és mozgósítsuk. De mi nem így dolgozunk. Már így is büntetőtestületként tekintenek ránk

– magyarázta az egyik alkalmazott, Katerina Hubrij. 

A hadkiegészítő alkalmazottai szerint a lakosság irántuk való egyre romló hozzáállásának oka a megfelelő kommunikáció hiánya. Az emberek gyűlölete és rosszindulata mindenekelőtt a frontról visszatért munkatársakkal szemben a legerősebb: a védelemért való köszönet helyett néha átkokat hallanak.

Azt mondják: »Miért jöttél vissza, miért nem ölték meg ott, miért osztogatsz itt behívókat?«

– közölték. 

Az orosz második nyugati kerületi katonai bíróság távollétében – terrorizmus igazolásának címén – hatévi börtönbüntetésre ítélte Moszkvában kedden Andy Stone amerikai állampolgárt, a Meta Corporation szóvivőjét. Négy évre eltiltotta az internetes források kezelésétől is.

Stone 2022 márciusában a Twitter-oldalán azt írta, hogy igazolt az agresszív, ellenséges és erőszakos fellépés az ukrajnai háborúban részt vevő orosz katonákkal szemben.

A szóvivő ellen Oroszország korábban nemzetközi körözést és letartóztatási parancsot adott ki, a pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) pedig felvette a szélsőséges vagy terrorcsoportokkal kapcsolatban álló személyek listájára.

Egy moszkvai bíróság 2022. március 21-én, szélsőséges tevékenységre hivatkozva, megtiltotta a hozzáférést a Meta Platforms Inc. céghez tartozó Facebook és Instagram közösségi hálózatokhoz. Az ítélet nem vonatkozik a szintén a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengerre.

Egy moszkvai bíróság hétfőn öt év kényszermunkára ítélte Jurij Kohovec helyi lakost az orosz fegyveres erőkről szóló rágalmak terjesztése miatt. Az elítélt fizetésének 10 százalékát elvonják majd az állam számára. Halmazati büntetésként Kohovecet négy évre eltiltották az elektronikus, információs és távközlési hálózatok oldalainak adminisztrálásától is.