„Manchesteri ácslegények járnak ide rosszul lenni” – alapjaiban változhat meg a főváros egyik központi része

DSC3416
2024.04.23. 17:01
„Nőni a teher alatt – önkormányzati jó gyakorlatok” címmel rendezett kedden konferenciát a Republikon Intézet. Az esemény politikusi beszélgetésén Horváth Csaba, Zugló polgármestere, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere, valamint V. Naszályi Márta, Budavár polgármestere értékelték a 2019 óta eltelt időszakot.

V. Naszályi Márta három nagy csoportra osztotta a kezdeti nehézségeket, amivel szembesültek, az egyik kategória ezek közül az önkormányzat átlátható működésével kapcsolatos hiányosságok. „Nagyon egyszerű dolgok, amiket a négy és fél év alatt csináltunk, az alapvető normalitásnak kellene hogy a részei legyenek, és nem működött 21 év fideszes városvezetés után.” Például nem volt a kerületnek olyan honlapja, amelyen elérhetők lettek volna a testületi előterjesztések.

A másik nagy problémacsoportnak a lakhatási és energiaválságot nevezte, a kerületi lakásállomány romlásával és az ehhez kapcsolódó elvándorlással. „Van egy nagy kereslet, nem lehet megfizethető bérlakást találni Budapesten, és van egy hatalmas kínálat, a kerületi lakásállomány 15-20 százaléka üresen áll. Ezt a kettőt hoztuk össze az önkormányzati lakásügynökséggel” – mondta V. Naszályi Márta, hozzátéve: épületfelújítási és energiahatékonysági programot is indítottak.

Ami nem látszik kívülről: úgy örököltük meg ezt az önkormányzatot, hogy egyszerűen nem volt vagyonleltár. Nem tudta az önkormányzat, hogy milyen ingatlanjai vannak

– húzta alá V. Naszályi Márta, aki kitért arra is, hogy „például a parkolási cégeink munkatársai egy penészes zuhanyzóban zuhanyoztak, a női öltözőt egy szakadt függöny jelentette a férfi öltöző sarkában”. A harmadik nagy problémacsoportnak a zöldvárosfejlesztést, a 15 perces városi szolgáltatások megteremtését nevezte.

„Elvesz, megfojt, eltapos, megaláz”

Karácsony Gergely úgy látja, pontosan tudják, hogy milyen nehéz volt az elmúlt öt év, de

az emberi memória végtelenül rövid. Gondoljunk bele, mi az, amit túl kellett élniük az önkormányzatoknak. Önmagában az, hogy vagyunk, létezünk, működik a város, politikai teljesítmény.

A főpolgármester kifejtette, hogy a kormány az elmúlt években valódi problémákkal találkozott – például a koronavírus-járvánnyal, az energiakrízissel és a gazdasági gondokkal –, az önkormányzatok nem akartak rivalizálni a kormánnyal, de „elképesztő baklövéseket” láttak a kormánytól a krízishelyzetekben, így gyakorlatilag mégis rivalizálás alakult ki, amire a jogkörök szűkítése és a források megnyirbálása volt a válasz.

Karácsony Gergely rámutatott: például a járvány vagy az energiaárak elszállása „nem gonoszságból vagy politikai döntésből” fakadt, recseg-ropog a világ, amiben élünk. „De amikor küzdünk az elemekkel, éppen maszkot, tesztet osztunk, rezsitámogatást adunk, közben szinte minden nap jön egy kormányrendelet, ami elvesz, megfojt, eltapos, megaláz, és akkor még el kell viselnünk a kormányzati propagandát is.”

Karácsony Gergely szerint a járványhelyzet, az energiakrízis és a kormányzati megszorítások direkt pénzügyi hatása 358 milliárd forintot vett el a fővárosi önkormányzattól, az összeg nagyobb része a kormányzati döntések miatt tűnt el a kasszából.

A városvezető többek között büszke arra, hogy már nem járnak Budapest utcáin Euro 1-es besorolású dízelbuszok, minden busz alacsony padlós, és van tisztességes közbringarendszer is. De úgy gondolja, ezeket rég meg kellett volna valósítani, most vannak a nulla kilométerkőnél. „Budapest bealudt 15 évet, mi erőltetett menetben, kicsit a budapestiek tűrésküszöbét próbára téve próbáljuk a várost átvinni a 21. századba, ami tele van konfliktusokkal.” A főpolgármester többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti átlaghőmérséklet pár évtized múlva olyan lesz, mint Szkopjéban, egész más városban fogunk élni.

„Manchesteri ácslegények járnak ide rosszul lenni”

Horváth Csaba arról beszélt, hogy Zugló felé sok adóssága volt a fővárosnak, évtizedeken keresztül elhanyagolták a kerületet, sok mindent kellett bepótolni. A kerületvezető úgy vélekedett, hogy egy jó polgármester alapvetően olyan, mint egy jó házmester. Csak nagyobb terület tartozik hozzá, mint egy társasház, de ugyanúgy észre kell venni a problémákat, és megoldásokat kell találni ezekre.

A közösség az, ami egy várost igazán jó hellyé tesz. Nem a metrók és a villamoshálózat teszik igazán jó hellyé a várost, hanem az emberek, akik benne élnek. Nekik kell olyan együttműködési minőséget kialakítani, amitől a város jobb hely lesz

– hangsúlyozta a zuglói polgármester.

Niedermüller Péter szerint az első kettőben biztos benne vannak, ha az a kérdés, hogy melyik kerületnek volt a legsúlyosabb hagyatéka az előző vezetés után. „Nem volt élő ember, aki meg tudta volna mondani, hogy hány önkormányzati tulajdonú lakás van a kerületben” – hozott egy példát az erzsébetvárosi polgármester, hozzátéve: azt sem tudták, hogy ebből hány lakás lakható. Majd kiderítették, hogy közel hatszáz olyan ingatlan volt, ami évtizedek óta esetenként lakhatatlan volt.

Niedermüller Péter úgy látja, az előző vezetésnek az volt az alapvető álláspontja, hogy inkább ne csináljanak semmit, mert akkor nem lesz botrány. Ezért „semmiféle szabályozás nem volt az úgynevezett bulinegyeddel kapcsolatban sem”.

Két irányba indultunk el, egyrészt volt sok olyan probléma, amit meg kellett oldani, de nyíltan felvállaltuk azt is, hogy egy ellenzéki önkormányzatnak politizálnia kell, politikai funkciókat is be kell töltenie, mert csak helyben lehet megmutatni, hogy milyen kormányzási alternatívák vannak. Ha helyben úgy politizálunk, ahogy jónak tartjuk, akkor azt tudjuk mondani, hogy ez az, amit országos szinten is fel tudunk kínálni

– emelte ki Niedermüller Péter, elárulva, hogy ők tudatosan vállalták ezt a politikai szerepet, ennek volt hatása is. „Most, amikor megindult a kampány, a helyi Fidesz szervezet kiadott egy szórólapot, amelyen az állt, hogy Niedermüller Péter a Brüsszelből hazahozott téveszméivel teszi tönkre Erzsébetvárost.” A polgármester elárulta: valóban fontosnak tartja, amit ott tanult, hogy befogadó, nyitott, szolidáris közösség legyen.

Niedermüller Péter hangsúlyozta, ambiciózus céljaik voltak és vannak, szeretnék átdefiniálni a kerületet, „megszabadulni attól a rossz imázstól, hogy manchesteri ácslegények járnak ide rosszul lenni”.

(Borítókép:  Kaszás Tamás / Index)