A magyargyűlölő Zelenszkij most a magyaroknak könyörög az uniós csatlakozásért

Orbán Viktor is felszólal szerdán az Országgyűlésben az „Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről" című határozati javaslat vitájában. A parlament honlapján közzétett, Kocsis Máté (Fidesz), Simicskó István (KDNP) frakcióvezetők és Nacsa Lőrinc (KDNP) által jegyzett javaslat szerint az Országgyűlés megállapítaná, hogy az Európai Tanács 2022. június 23-24-i ülésén elfogadott következtetésekben meghatározott,

A magyarok nem kérnek az ukrán csatlakozásból

Az esetleges ukrán csatlakozás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi a háborúban álló ország mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.

Ha a kérdésben megvizsgáljuk a decembert megelőző három hónap adatait, látható, hogy a csatlakozást ellenzők aránya trendszerűen nő, a támogatóké pedig csökken. Míg szeptemberben az elutasítók nagyságrendileg kétszer annyian (63 százalék) voltak, mint a támogatók (32 százalék), addig decemberben már háromszor annyian ellenezték (72 százalék) Ukrajna EU-s csatlakozását, mint amennyien támogatták (24 százalék) azt.

A magyarok 62 százaléka nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását – ez pedig már a Nézőpont Intézet novemberi közvélemény-kutatásából derült ki. A most induló nemzeti konzultáció témái között is szereplő kérdésben még a baloldaliak 44 százaléka és a budapestiek 54 százaléka is elutasító véleményen van.

Nem beszélhetnek magyarul a diákok

Miközben Ukrajna és Zelenszkij szánalmas módon azért könyörög Magyarországnak, hogy támogassuk a csatlakozási tárgyalások megkezdését, addig az ukrán kormány most rendelettel akarja meghatározni, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok egymással. Az új rendelet szerint a magyar orvosok sem konzultálhatnak magyarul a betegeikkel Kárpátalján.

Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője nonszensznek nevezte az új intézkedést. Ukrajnának ugyanis ahhoz, hogy az Európai Unió tagja legyen, már a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez garantálnia kell a nemzeti kisebbségek jogait. Jelenleg sok figyelem irányul Ukrajnára a tervezett uniós bővítés miatt - mondta a képviselő.

Ebből látszik, hogy Ukrajna nem kíván egyenlő jogokat adni a kisebbségeinek, és a Velencei Bizottság rendelkezéseit sem tartja be - mondta Bocskor Andrea.

Erőszakos ukránosítás zajlik Kárpátalján, a magyar nyelv eltörlése a cél

Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy 2019. július 16-án részben életbe lépett a magyarokat is kirekesztő ukrán nyelvtörvény, amelynek elemeit fokozatosan vezetik be egészen 2030-ig. Ez egyben azt is eredményezte, hogy minden területen kötelezővé vált az ukrán nyelv használata, a törvény be nem tartásáért pedig bírság, jogi felelősségre vonás, de bizonyos esetekben akár börtön is járhat.

A Velencei Bizottság még 2019 decemberében felszólította Ukrajnát, hogy helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelkezés nem objektív és észszerű indokoláson alapul.

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elkészítésébe vonják be valamennyi érdekelt felet, különösen a nemzeti kisebbségek képviselőit. Az ukránok ezt természetesen nem tették meg, maradt a rendkívül diszkriminatív, magyarellenes nyelvtörvény, amely megnehezíti a kárpátaljai magyarok életét.

A magyar kormány ellenállása miatt Zelenszkijék rákényszerültek arra, hogy 2024. szeptember elsejéig részben elhalasszák az ukrán nyelvre történő átállást azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamelyik európai uniós ország nyelvén folyik. A Magyar Nemzet az Ukrajinszka Pravdát idézve írja, hogy

"Ukrajna azon nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve is, és akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú oktatást az adott nemzeti kisebbség nyelvén, 2024. szeptember 1-jéig továbbra is az e törvény hatálybalépése előtti szabályok szerint részesülnek ilyen oktatásban, az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának fokozatos növelésével".

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy Ukrajnában 99 magyar nemzetiségi általános és középiskola van, amelyeket az új törvény érintene, melynek másik következménye az, hogy a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is megszűnik.

Magyarország már többször jelezte, hogy addig nem hajlandó tárgyalni Ukrajna NATO és EU csatlakozásáról, amíg nem rendeződik a kárpátaljai magyarok helyzete. Ennek ellenére Ukrajna nem törölte el a magyarok érdekeit súlyosan sértő nyelvtörvényt, csupán egy évvel elhalasztotta, vagyis jövőre ugyanúgy ukránul kell majd tanulni azokban az iskolákban is, ahol egyébként magyarul tanultak a fiatalok.

A magyarellenes támadások is egyre gyakoribbak Kárpátalján a Zelenszkij-rezsim nacionalista, diszkriminatív politikájának köszönhetően. 2018-ban betörték a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának járdára néző ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az irodába. Az épület földszintje szinte teljesen kiégett.

Barta József, a KMKSZ alelnöke akkor arról beszélt, hogy szerinte nem garázdaságról, hanem a kárpátaljai magyarok elleni provokációról van szó. Valakik mindenáron destabilizálni akarják a helyzetet Kárpátalján - mutatott rá az alelnök. Korábban februárban is megpróbáltak ugyanezen a helyen gyújtogatni, akkor gyúlékony folyadékkal teli palackot dobtak az épületre.

Szétfűrészelték az ukránok a munkácsi vár turulszobrát

A Munkácsi Városi Tanács közgyűlése 2022. október 13-án fogadta el a határozatot a várban álló magyar jelkép, a 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobor "cseréjéről".

A munkácsi polgármesteri hivatalnak már a határozat elfogadását megelőzően négy esztendővel is eltökélt szándéka volt, hogy Ukrajna állami jelképével (a háromágú szigonnyal) váltsa fel a Magyarország „katonai erejét jelképező" turul város fölé magasodó emlékművét. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a magyar történelmi jelképet a döntés kihirdetése után rövidesen el is távolították az obeliszkről, de nem akárhogy, hiszen a kardot tartó madáralakot egyszerűen lefűrészelték a lábáról.

Az eset kapcsán 2022. október 14-én Szijjártó Péter bekérette a budapesti ukrán ügyvivőt. A külgazdasági és külügyminiszter a magyarokkal szembeni teljesen fölösleges provokációnak nevezte a munkácsi turulszobor eltávolítását, és elmondta, hogy a kormányzó segítségét kérték az ügyben.

A turulmadár helyén 2022. október 22-én avatták fel a háromágú szigony emlékművét, azaz Ukrajna címerét. Ezen a rendezvényen mondott beszédet Andrij Baloga, aki az előző polgármester, Viktor Baloga szélsőségesen magyarellenes helyi oligarcha fia. Úgy tudni, hogy elsősorban Viktor Baloga kezdeményezte a turul eltávolítását.

Halállistát állítottak össze az ukránok, rajta magyarokkal

A Mirotvorec nevű ukrán oldal halállistát kezdett el összeállítani olyan személyekről, akik nem kívánatosak Ukrajna számára. A listán szerepel Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is.

Halálos fenyegetéseket kaptak a kárpátaljai magyarok

2020 november végén egy döbbenetes, rémisztő videó került fel a YouTube-ra, amelyben egy ukrán szélsőjobboldali csoport halálosan megfenyegette a kárpátaljai magyarokat.

Ukrán földön éltek, mind tudjuk, hogy kik vagytok – mondta a videóban a maszkot viselő férfi. Aki ezután tovább fenyegetőzött, és többek között azt mondta, tudjuk, hol dolgoztok, hol éltek, hol vannak a gyermekeitek.

A férfi náci karlendítéssel zárta a Beregszász táblánál rögzített felvételt, melyet a YouTube később eltávolított gyűlöletkeltés miatt.

Ciánnal akarták megmérgezni a magyarokat

Az Origo is beszámolt róla, hogy 2020-ban ismeretlenek vélhetően meg akarták mérgezni a magyar többségű Beregszász ivóvízhálózatát. A Police Control Ukraine nevű Facebook-oldal akkor arról írt, hogy azonosítatlan fiatalok egy csoportja

Kényszersorozás és ukránosítás Kárpátalján

Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója februárban számolt be a kárpátaljai magyar közösséget ért inzultusokról. Elmondta, hogy a munkácsi kistérségben zászlókat és magyar feliratokat távolítanak el, oktatási és kulturális intézmények vezetőit bocsátják el. A turulvesztett munkácsi várban megtiltják Petőfi Sándor mellszobrának koszorúzását, az államnyelvi jogok biztossága iskoláinkat listázza a Beregszászi járásban.

Tapasztalatai szerint az ukrán nyelvű hírportálok folyamatosan szidják a kisebbségeket, beleértve a magyarokat is, amely a jelenlegi háborús helyzetben tragédiát idézhet elő, hiszen egyetlen apró szikra is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj.

Januárban arról írtunk, hogy az ukránok kényszersorozzák a kárpátaljai magyarokat, akik nagyon nagy számban halnak meg a fronton. Az egyik Munkács közeli halottasház már akkor megtelt a katonák holttesteivel, de akár több száz is lehet a temetetlen holtak száma.

Washington Brüsszellel finanszírozná tovább az ukránokat

A mostani viták megértéséhez érdemes felidézni, hogy az elmúlt hetekben egyre világosabbá vált, hogy az Egyesült Államok már nem tudja és nem akarja finanszírozni az ukránokat. Éppen ezért Washington az Európai Unióval akarja megfizettetni a háború árát, Ursula von der Leyen és társai pedig szolgaian engedelmeskednek. Így Brüsszel újabb 50 milliárd eurót adna Ukrajnának, tehát még több pénzt vennének el Magyarországtól, miközben az országnak járó forrásokat továbbra sem fizették ki, és nyilvánvalóan ezért találnak ki újabb és újabb kifogásokat és kérdéseket.

Mint arról korábban beszámoltunk, Brüsszel amint lehet, felvenné az Európai Unióba Ukrajnát, pedig az ország csatlakozása alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét. Ukrajna integrálása az Európai Unióba azt jelentené, hogy hét év alatt mintegy 186 milliárd eurónyi uniós forrás érkezne a kelet-európai országba. Ukrajna mezőgazdasága pedig olyan nagy, hogy a jelenlegi uniós szabályok értelmében csak Kijev és egy másik tagállam kaphat majd uniós agrártámogatásokat. A most kezdődő nemzeti konzultációban mindenki elmondhatja a véleményét a háborúban álló ország esetleges uniós csatlakozásáról.

A nemzeti konzultáció nyolcadik kérdése Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának támogatásáról szól.

Erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó. Ukrajna felvétele alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét.

Ön mit gondol erről?

• Még nem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához.
• Mindenképp támogatni kell Ukrajna teljes jogú tagságát.

Ursula von der Leyen november 8-án jelentette be, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását. A következő lépés az lehet, hogy a tagállamok megszavazzák ennek jóváhagyását decemberi tanácskozásukon. A mostani nemzeti konzultáció tehát arról is szól, hogy Magyarország a decemberi uniós csúcson támogassa-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Ennyibe kerülhet Ukrajna integrálása

Ukrajna integrálása az Európai Unióba azt jelentené, hogy hét év alatt mintegy 186 milliárd eurónyi uniós forrás érkezne a kelet-európai országba – számolt be a brüsszeli Politico hírügynökség még októberben. Az adatokat egy, a hírportál birtokába jutott belső feljegyzésből tudták meg. Ez a dokumentum az első hivatalos lenyomata annak, hogy a bővítés milyen következményeket jelentene az EU költségvetésére nézve.

A jövőbeli bővítés azt jelentené, hogy minden tagállamnak „többet kell majd fizetnie és kevesebbet kapnia".

Lényegében ez azt jelenit, hogy Magyarország is nettó befizető lenne.

Magyarország rosszul járna

Minden bizonnyal az uniós források elosztását – nem sokkal a Brexit okozta pénzügyi káoszt követően – teljesen újra kellene így strukturálni, aminek viszont több tagállam (jelentős részben Közép-Európában) is kárvallottja lehetne, ezért előbb-utóbb ellenállnának – mondta korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Ukrajna tavaly februárban nyújtotta be tagság iránti kérelmét, ám tervek szerint még idén megkezdődnek a csatlakozásról szóló tárgyalások Brüsszellel. A szakértő azonban kiemelte, a jelenlegi tagállamokra nem feltétlenül lesz pozitív hatással a posztszovjet ország felvétele. Általános közgazdasági nézet alapján Ukrajna elmaradott országnak számít az Unió tagállamaihoz képest, így elképesztő arányban áramlanának oda kohéziós források – mutatott rá, kiemelve,

Brüsszel mérgezett, génmódosított ukrán gabonával árasztaná el Magyarországot

Az orosz-ukrán háború kitörését követően fennállt a veszélye annak, hogy élelmezési válság alakul ki többek között Észak-Afrikában, amely rendkívüli mértékben függ az ukrán és az orosz gabonától. Az orosz katonai hajók blokád alá helyezték az ukrán kikötőket, így 2022 februárját követően négy hónapig nem jutott el gabona a célországokba. Ezt a helyzetet sikerült rendezni 2022 júliusában, Isztambulban, ahol Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter aláírták a ma már csak gabona-megállapodásként ismert egyezményt.

Ennek keretében egy török, ukrán, ENSZ koalíció felügyelte a gabona hajókra juttatását a kikötőkben, majd egy előre eltervezett úton garantálták a szállítmány biztonságos célba jutását is a Fekete- tengeren. Ezzel a megállapodással a felek a kialakuló élelmezési válságot akarták megoldani, de emellett sikerült visszaszorítani a globális piacokon elszabadult árakat is.

Az ENSZ adatai szerint 2022 júliusa és 2023 júliusa között összesen 32 millió tonna gabonát exportáltak három ukrán kikötőből összesen 45 országba, három kontinensen. A WHO ebből 725 ezer tonna gabonát juttatott olyan nehéz helyzetbe lévő országok számára, mint Afganisztán, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán vagy Jemen, vagyis látható, hogy az ukrán gabona csak nagyon kevés része ment a valóban rászorulók számára.

Július 17-én azonban Oroszország bejelentette, hogy nem folytatja a részvételt a gabona megállapodásban, mivel Moszkva úgy érezte, hogy az ukrán fél nem tartja magát az Isztambulban aláírtakhoz. Ennek hátterében az állhat, hogy az ukránok egyre gyakrabban hajtottak végre támadásokat a Fekete-tengeren, a Kercsi híd többször is célpont volt. Emellett Moszkva azt is kifogásolta, hogy az orosz gabona és műtrágya továbbra is nehezen kerül csak a piacokra, hiába ígérték meg számukra, hogy csökkenteni fogják a szankciókat.

Az oroszok már akkor jelezték, hogy azonnal hajlandók visszatérni a megállapodáshoz, amint teljesítik a Moszkvának megígért feltételeket. A Fekete-tengeri útvonal az oroszok kilépését követően és az ukrán kikötővárosok elleni újabb támadások miatt már nem volt biztonságos, így Ukrajna más útvonalat keresett a mezőgazdasági termékei számára. Az ENSZ adataiból jól látszik, hogy hiába volt a gabona-megállapodás célja a globális éhínség elleni harc, valójában gazdag országok kapták az árú jelentős részét.

Kína az összes gabona 25 százalékát, 7,96 millió tonnát, Spanyolország 5,98 millió tonnát, Törökország 3,24 millió tonnát, Olaszország 2,1 millió tonnát kapott. Összességében nézve az ukrán gabona 44 százaléka olyan országokba vándorolt, amelyet az ENSZ a magas jövedelmű országok közé sorol.

A helyi mezőgazdaságot sokként érte az olcsó ukrán gabona beáramlása, a sajátjukat már nem is tudták olyan áron értékesíteni, ami ne jelentett volna veszteséget. Számos országban jelentős tüntetések kezdődtek a gazdák részéről annak érdekében, hogy az Európai Unió szabjon gátat az ukrán gabonának.

A kialakult helyzet legfőbb felelőse Brüsszel, amely az ukrán háborúra való tekintettel eltörölte az ukrán exportkorlátozást, emellett pedig számos olyan engedményt tett az ukránoknak, amelynek köszönhetően például az ukrán gabonának nem kellett megfelelnie a szigorú Európai Uniós előírásoknak. Mindennek összessége eredményezte azt, hogy a génmódosított, rossz minőségű ukrán gabona sokkal olcsóbban kerülhetett piacra, mint az EU-s konkurencia, ezzel kiszorítva és tönkretéve a helyi gazdákat.

A Századvég korábban felmérést is készített azzal kapcsolatban, hogy a magyarok miként viszonyulnak az ukrán gabona körül kialakult helyzethez. Ebből az derült ki, hogy a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) ellenzi Brüsszel szándékát, amely az uniós tagállamokat, köztük Magyarországot arra kötelezné, hogy engedje be az ellenőrizetlen minőségű, génmódosított ukrán gabonát.

Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlament államtitkára is úgy látja, hogy egyre világosabb lett, hogy a szállítmányok jelentős része nem jut el Afrikába, hanem Kelet-Európában ragad, ez lenyomja az árakat és rendkívüli helyzetbe hozza az itt élő gazdákat. A vita azonban olyan súlyos lett, hogy Kijev pert kezdeményezett a Kereskedelmi Világszervezetnél, mire a lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnába.