szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több ponton is ismét módosította az Alaptörvényt a Fidesz-kétharmad. Ezzel alkotmányos hivatkozást a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal, globális adatkezelővé válik az állam, megszűnnek a szakszervezetek a honvédségnél, és nem lesznek többé bevándorlók sem Magyarországon.

134 igen, 35 (illetve 34) nem és 6 tartózkodás mellett az Országgyűlés a keddi zárószavazáson a kormánypárti többség, vagyis a Fidesz és a KDNP képviselőnek szavazataival elfogadta a kormány előterjesztését az Alaptörvény újabb – sorrendben tizenkettedik – módosítására. Ez a módosító csomag több ponton is átírja, kiegészíti az Alaptörvény szövegét.

Így például az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmét érintő rész kibővül a tervezett, jövőre létrehozandó Szuverenitásvédelmi Hivatalra történő utalással. A módosított szöveg szerint ugyanis „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Az indoklás szerint ez a kiegészítés „támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot, a szabad és tisztességes választásokat".

Egy további módosítás a Rogán Antal miniszter által korábban bejelentett, a digitális közigazgatási ügyintézést lehetővé tevő mobilapphoz kapcsolódó változtatás. Ez lényegében arra hatalmazza fel alaptörvényi szinten az államot, hogy a majd jövőre induló Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilappján keresztül intézett ügyeknél globális adatkezelő legyen.

 

Rogán: Nem kell félni attól, hogy az államra bízzuk az összes személyes adatunkat, a Facebook már most többet tud rólunk

Szinte minden közigazgatási ügyet elintézhetünk majd egyetlen mobilappal a kormány új digitalizációs programjában - sőt, ennél többet is. Az állam digitalizálna és a telefonunkra költöztetne a személyi igazolványtól a fegyverviselési engedélyen át a horgászpapírig szinte mindent. Még kell néhány új jogszabály és egy alaptörvény-módosítás, de a Digitális Állampolgárság Program jövőre elindul, és Rogán Antal 2026-ra hárommillió felhasználóval számol.

A tizenkettedik módosítással az is bekerül az Alaptörvény szövegébe, hogy az új idegenrendészeti jogszabálycsomaghoz kapcsolódóan bevezetik a választójoggal összefüggésben a „huzamos tartózkodásra jogosultság” kifejezést. Az indoklás szerint ugyanis meghaladottá váltak a „letelepedett” és a „bevándorolt” fogalmak, ezek meg is szűnnek, nem lesznek használatosak.

A módosító csomag több ponton érinti a katonaságot is. Ennek része az Alaptörvény-módosítás, amely szerint a haza védelme “nemzeti ügy”, de része a szakszervezetek megszüntetése, továbbá az is, hogy biankó kormányzati felhatalmazással Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter szinte bárhogy átalakíthassa a rendszert. A honvédség átalakítását “lopakodó” jogalkotással már elkezdték:

 

Nekikezd a katonaság átalakításának a kormány, első lépésként jön a "különös szolgálati rend"

Egy más témájú törvényjavaslatba rejtette el a kormány azt a kétmondatos jogszabálymódosítást, amely fenekestül forgathatja fel több tízezer katona életét. Úgy tudjuk, ez csak az első hulláma a honvédségi állományra vonatkozó szabályok tervezett "rugalmasabbá" tételének. Jöhet a sávos fizetés és a teljesítményértékelés, mostani formájában megszűnhet a szabadság és a túlóra is.

A Schmitt Pál államfő által aláírt és 2012-től életbe lépett új alkotmányt születésekor a Fidesz az amerikai függetlenségi nyilatkozathoz hasonló pátoszos nemzetegyesítő, mégis kézzelfogható dolognak, „gránitszilárdságú” hivatkozási alapnak szánta. Ám a gyakorlatban

az Alaptörvény mégsem lett más, mint egy salátatörvény, amit a Fidesz-KDNP-s kétharmad éppen aktuális politikai céljai mentén rongyosra módosít – most tucatszorra.

Volt, hogy évekig nem nyúltak hozzá, de tavaly például kétszer is átírták pár hónapon belül. Először azért, hogy az új Orbán-kormány kormány háborús veszélyhelyzetet jelenthessen be, amit azóta is lényegében kontroll nélküli rendeleti kormányzásra használ. Aztán azért, hogy vármegyékre kereszteljék a megyéket, és egyszerre tarthassák jövőre az EP-, és az önkormányzati választást.

Ám ezek továbbra is ad-hoc módosítások, nem az az átfogó, alapos alkotmányrevízió, amit még 2018-ban ígért meg Orbán, ám azóta erről mélyen hallgat, miközben csak e kijelentése óta is többször vésette át a gránitszilárdságút.