140 igen, 50 nem és 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés a keddi végszavazáson támogatta az elmúlt időszak egyik legnagyobb közéleti és politikai vitáját kiváltó “szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot, amit formálisan a Fidesz-frakció nyújtott be, de amellyel a kormánypárt politikusai mellett az Orbán-kormány tagjai is hónapok óta riogattak, sőt fenyegetőztek.

Így most már csak Novák Katalin köztársasági elnök aláírására vár az ellenzék által bírált és “bosszútörvénynek” nevezett törvény, amely amellett, hogy egy jogkör nélküli, kellemetlenkedő szervként létrehozná a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, börtönnel fenyegeti azokat a civileket, pártpolitikusokat, akik külföldi adományt használnak a választási kampányokban.

Marabu

Nem volt meglepetés, hogy elsősorban azt a típusú kampányfinanszírozási formát akarják ellehetetleníteni, amire az ellenzék a 2022-es országgyűlési választásokon támaszkodott. Vagyis, hogy külföldről, - állításuk szerint külföldi magyaroktól, a kormány szerint inkább amerikai politikai erőktől - fogadtak el adományokat egyesületek, amelyek ezekből kampányoltak pártoknak.

Más kérdés, hogy az új szabályozás továbbra sem büntetné azt, amit Karácsony Gergelyék állításuk szerint csináltak, vagyis hogy külföldön élő magyarok mikroadományaiból finanszírozzák a kampányukat (ezzel csak akkor van gond, ha névtelenül ládikákba dobott lekövethetetlen eredetű készpénzről van szó). De több helyzet is van, amelyet nem rendez a törvény vagy nem egyértelmű:

Mi van, ha egy londoni magyar küld pénzt egy pártnak vagy a kedvenc lapomnak? - a szuverenitásvédelem kiskátéja

Kedden este a Fidesz beadta a szuverenitásvédelmi törvényt. Megnéztük, hogy a gyakorlatban mit jelenthetnek az új tilalmak, mondjuk egy ellenzéket támogató magánembernek, vagy külföldi pályázatokon induló szervezeteknek. Gyorselemzés.

A törvény tehát – amint azt a HVG előre megírta – februártól létrehozza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek vezetőjét a kormányfő javaslatára az államfő nevezi ki hat évre, méghozzá havi közel 5 milliós fizetéssel. Sőt, egy utolsó pillanatos kormánypárti módosítás alapján az elnököt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, amit csak kétharmados többség függeszthet fel.

Ellenzéki pártok és a civil szféra már a törvénycsomag elfogadása előtt figyelmeztetett: a papíron az amúgy is nehezen megfogható szuverenitásvédelemre hivatott állami szervezet a gyakorlatban könnyen lehet, hogy nem lesz több, mint politikai furkósbot vagy korbács a Fidesz vagy a kormány érdekeinek szolgálatában. A törvény gyakorlati alkalmazásáról és várható hatásairól itt írtunk:

Jogilag nonszensz, politikailag bunkósbot lesz a Fidesz kezében a szuverenitásvédelmi törvény

Kénye-kedve szerint turkálhat a pártok, civil szervezetek, cégek és akár magánszemélyek iratai, adatai közt is a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Jogorvoslat nincs. A törvény a Fidesz saját pártalapítványát is sújthatná, amely hosszú évekre visszamenőleg kapott külföldi támogatásokat.