szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Rá kell venni az embereket, hogy spórolás helyett bátrabban költsék a pénzüket, és sokkal több fiatalt, nőt és nyugdíjast kell még munkába állítani – mutatta be a terveit a gazdaságfejlesztési miniszter.

„Dolgozni kell tovább, nem gondolom, hogy a pozíció a lényeg, alapvetően a munkát kell összefogni.” Ez volt az első mondat, amit Nagy Márton az Economxnak adott interjújában mondott, miután a magyar gazdaságpolitika első számú vezetőjévé nevezték ki. Ahogy azt bemutattuk, ő lett a Gazdasági Kabinet vezetője, az államháztartás, az adórendszer, a külgazdaság is alá tartozik mostantól, míg a testületet eddig vezető Varga Mihály egy olyan munkacsoportba került át, aminek csak akkor van vétójoga, ha számítási vagy formai hibát lát egy anyagban.

Ahhoz, hogy felpörgessék a gazdaságot, Nagy Márton három feladatot fogalmazott meg: a megtakarítási arányt a mostani 12-ről 6 százalék környékére kell levinni – azaz inkább költsék az emberek és a cégek a pénzüket ahelyett, hogy spórolnának –, sok beruházást ide csábítani, és több fiatalt, nőt és nyugdíjast munkába állítani.

De arról is beszélt, hogy szerinte „a gazdaság bebizonyította idén, hogy uniós források nélkül is talpon tud maradni”. Szerinte ezt bizonyítja az, hogy a másodikról a harmadik negyedévre 0,9 százalékkal nőtt a GDP – azt már nem tette hozzá, hogy éves átlagban eddig 1,2 százalékkal marad el a mutató 2022 első három negyedévétől.

Azt a példát hozta fel, hogy miközben évente körülbelül 3000 milliárd forint külföldi működőtőke jön be az országba, az EU-pénz 1000-1500 milliárd forintot jelent, vagyis nem az uniós támogatás a legfontosabb. Korábban már tett a miniszter ilyen állítást, akkor részletesebben körül is jártuk, mi az igaz ebből: valóban sok pénz jön be külföldi beruházásokból, de nem tudjuk, meddig tarthat ki ez a lendület, és ezekkel a pénzekkel a cégek egész más fajta fejlesztéseket támogatnak, mint amikre az EU ad pénzt.