Ki parancsol? Külső lobbiérdekek szorításában az Európai Unió

Könnyen lehet, hogy ezek közrejátszanak abban, hogy az Európai Unió a reálpolitikus, észszerű megoldások helyett, az ideológiák útját választotta, és vészesen rohan Európa totális leszegényítése, és eljelentéktelenítése felé. Az úgynevezett „Átláthatósági nyilvántartás" arra szolgál, hogy megtudjuk „mely szervezetek milyen érdekeket képviselnek uniós szinten és kiknek a nevében járnak el, valamint képet ad az e tevékenységek céljait szolgáló pénzügyi és humán erőforrásokról."

Beszédes lehet, hogy több „nem kormányzati szervezet" van bejegyezve az EU-ban, mint „Vállalkozás, vagy azokat képviselő szervezet". Az NGO-k vannak a legtöbben – írja a Tűzfalcsoport cikkében.

Soros alapítványa több formában is képviselteti magát

Az Open Society Foundation, élén George és Alex Sorossal komoly erőket mozgat meg Brüsszelben, és sok találkozót folytatnak EU-s vezetőkkel.

Természetesen Soros György saját alapítványa brüsszeli leányvállalattal is rendelkezik, hiszen regisztrált lobbista, a Open Society European Policy Institute (OSEPI) nevű szervezete, amely brüsszeli székhelyű, és a célja „Az OSEPI brüsszeli munkatársai figyelemmel kísérik és elemzik az összes olyan uniós kezdeményezést, politikát és jogalkotási aktát, amely valószínűleg hatással lesz a nyitott társadalom értékeire Európán belül és kívül." Az OSEPI-nek 6 lobbistája van, akik jogosultak az EU intézményeibe ki-bejárkálni. Összehasonlításképpen egy olyan gigavállalatnak mint az Apple, 10 képviselője van Brüsszelben, vagyis alig több mint az Open Society-nek.

És, hogy mennyire fontosak ezek az országok Soros Alexnek és Györgynek, azt elég jól szemlélteti, hogy az Open Society Georgia is önálló, bejelentett lobbiszervezetként van jelen Brüsszelben. A célkitűzésről azt írja a honlap „Az OSGF fő célja egy „élénk és hangos civil társadalom felépítése, amely képes elszámoltathatóvá tenni a kormányt polgárai felé, előmozdítani a fontos reformokat az emberi jogok védelme, a jogállamiság és a jó kormányzás területén, fokozni az állampolgárok részvételét a kormányzásban és a döntéshozatalban." A georgiai Soros-vállalat sem panaszkodhat, hiszen 3,5 millió euróból készíthetik elő a színes forradalmat Grúziában.

Az Európai Unióban is mozognak a jogvédők

A hazánkban is aktív Amnesty International Limited jogvédő szervezet is jelen van Brüsszelben. Elmondásuk szerint „EU mint elszámoltatható belső és külső emberi jogi szereplő. A migrációra, a diszkriminációellenes munkára (pl. romák, LGTBI), a mesterséges intelligencia törvényre összpontosítunk, valamint megvizsgáljuk, hogyan működik együtt az EU harmadik országokkal az emberi jogok védelme és előmozdítása terén."

Persze a magyar és lengyel Helsinki Bizottság is szerepel a bejegyzett lobbiszervezetek között. A többek közt lengyel Helsinki Foundation for Human Rights az emberi jogok védelméért fellépő nemzetközi szervezet, amely csak a tavalyi évben 6 millió euróból védte a lengyel jogállamiságot.

Ebből az összegből 3 milliót közvetlenül Soros alapítványa, az Open Society Foundation, 1,4 milliót pedig a tavalyi dollárbaloldal botrány másik fontos, amerikai külügyhöz köthető szereplője, a National Endowment for Democracy-tól kapta.

De lobbiszervezetként szerepel, az a German Marshall Fundis, amely a tavalyi kampányfinanszírozási botrányban is előkerült, többek közt, mint a Partizán és a K-Monitorfinanszírozója.

A German Marshall Fund célja Brüsszelben, „kutatási és elemzési tevékenységet folytat, és vezetőket hív össze a politikai döntéshozók számára fontos transzatlanti kérdésekben. A GMF évente több száz rendezvényt szervez, és összehozza a fent említett területek érintett szereplőit."

A GMF nem csoda, hogy bőven tud világszerte szervezeteket támogatni, hiszen mint kiderül az adatlapjáról, 23 millió eurónyi dollárból gazdálkodik, amelyből közel 5 milliót az amerikai külügyhöz köthető United States Agency forInternational Development (USAID) biztosít számára.

És hát nem maradhat ki a sorból az átláthatóságért küzdő, Transparency International sem. A Soros-birodalom másik zászlóshajójának számító szervezet EU-s verziója azt mondja magáról, hogy célja „a korrupció megelőzése, valamint az integritás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása az uniós intézmények politikáiban és jogszabályaiban."

Hogy pontosan mennyire is hatékony ez a tevékenység, az elég relatív, mivel az Európai Unióban tavaly robbant ki minden idők talán legnagyobb korrupciós botránya, Eva Kaili az Európai Parlament korábbi alelnöke, és a baloldali képviselők körül.

Mindenesetre a Helsinki Bizottságnak pénze volna rá, hogy a korrupcióellenességen fáradozzon, hiszen évi 1 millió euróból gazdálkodik.

Már meg sem lepődhetünk, hogy ennek az összegnek a nagy részét az Open Society Foundation és más Soros-szervezetek adták össze számukra.

A fő külügyi zászlóshajó 10 millió euróból gazdálkodott

A személyesen Soros által alapított European Council on Foreign Relations (ECFR) is szerepel az Európai Unió nyilvántartásában. Az ECFR csak szerényen külügyi témájú találkozók szervezéséről beszél a bemutatkozásában, de nyilvánvalóan igen jelentős külpolitikai befolyással rendelkezik.

A szervezetnek számos, a tavalyi ellenzéki kampányfinanszírozási botrányban érintett személy tagja van. Úgy, mint Korányi Dávid, Bajnai Gordon, Ficsor Ádám és így tovább. De tagként szerepel benne Alex és George Soros is személyesen. Ez a szervezet is szépen el van eresztve anyagaikkal, hiszen több mint 10 millió eurónyi dollárból szervezhet találkozókat, amelyből 2 milliót az OSI-tól kaptak.