szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több ezer műtétet úgy nem végeztek el, hogy megvolt rá a pénz.

Önmagában nem magyarázható az orvos- és a szakdolgozó hiánnyal a várólisták hossza, sok esetben még a források és eszközök is megvannak a kórházakban, így nem világos, miért nem valósulnak meg bizonyos műtétek – mondta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója, Kiss Zsolt az Economx-nak adott interjúban. Jelenleg ugyanis 41 ezren várnak valamilyen műtétre Magyarországon, Kiss szerint ebből hatezer „beragadt”, vagyis lett volna rá forrás, mégsem végezték azt el.

Ennek egyik lehetséges oka lehet, hogy egyenlőtlen a műtétek eloszlása az egyes, akár egymáshoz közel fekvő intézmények között, “előfordulnak olyan szélsőségek, hogy az egyik kórházban 16 napot, egy másik kórházban pedig 140 napot kell várni ugyanarra a műtétre”. Kiss azt mondja, próbálják ösztönözni a kórházakat arra, hogy kommunikáljanak egymással ilyen helyzetekben, de sem az intézmények nem elég rugalmasak, sem a betegek – utóbbiak ugyanis gyakran ragaszkodnak egy-egy orvoshoz.

Kiss szerint még most is a koronavírus-járvány során elhalasztott műtétek miatti lemaradást dolgozzák le. A helyzet akkor normalizálódna, ha 36 800 várakozót 60 napon belül ellátnának az intézmények. Hozzátette, három várólista (a kiterjesztett gerincműtétek, valamint a térd- és csípőprotézis műtétek) kivételével, mindenhol teljesítették a kórházak az ez évi elvárást.

Ezek közül is a térdprotézisre kell a legtöbbet vágni, ott ugyanis 12 ezren vannak a várólistán, miközben évente tízezer műtétet végeznek el. „Vagyis egy évet kell várnia fájdalmak között a betegnek és a rendszer felelős gondozóiként semmiféleképpen nem engedhetjük ezt meg” – értékelte a helyzetet a NEAK főigazgatója. A csípőprotézis esetében 14 700 az éves műtétszám, miközben 7600-an várakoznak, szóval van még teendő a kórházakban – tette hozzá azzal a kiegészítéssel, hogy ezeknél a műtéteknél nemzetközi szinten is elfogadott a 6 havi várakozás.