Tetszett a cikk?

Az elveszített hatalomról lemondani nehezen tudó előző kormánypárt mindent megtesz, hogy Donald Tusk kabinetjét megbénítsa.

Mateusz Morawieckitől, az előző és november 27-én a köztársasági elnök megbízása alapján új kormányt alakított miniszterelnöktől az október 15-én megválasztott új lengyel képviselőház december 11-én 190:266 arányban megtagadta a bizalmat, majd még aznap 248:201 arányú szavazással miniszterelnökké választotta Donald Tuskot, a Polgári Koalíció vezetőjét.

Tusk a négypárti koalíció megállapodása alapján december 12-én ismertette programját és kormánya névsorát, majd másnap letette az esküt, és hivatalba lépett. Csakhogy az előző kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a választás előtt számos politikai csapdát helyezett el az új kormány útjában, amelyek most kezdenek működni. Három példa következik.

Lengyelországban az ügyészség a kormánynak van alárendelve, ahogy a demokráciák többségében. Ám náluk az igazságügyi miniszter nem pusztán felügyeli a vádhatóságot: ő maga a legfőbb ügyész, aki minden egyes ügyész hivatali főnöke, és a közelmúltig bárkinek utasítást adhatott bármilyen ügyben a vádemelésre vagy annak mellőzésére. Mivel pedig ezt a tisztséget az elmúlt nyolc évben egy radikális jobboldali politikus, Zbigniew Ziobro, a külön frakció nélküli, képviselőit a PiS listájáról bejuttató, de mégis önálló kisebbik kormánypártként fellépett Szuverén Lengyelország vezére töltötte be, egyértelműen politikai eszközként használta az ügyészséget a politikai ellenfelek megfélemlítésére.

Néhány hónapja azonban egy törvénymódosítással váratlanul lemondott jogai nagy részéről, és átruházta azokat arra a legfőbbügyész-helyettesre, aki az ügyészség napi operatív irányítását végzi. Ugyanakkor azt is beleírták a törvénybe, hogy ezt az országos ügyésznek nevezett tisztségviselőt csak a köztársasági elnök beleegyezésével lehet felmenteni a tisztségéből. Az új igazságügyi miniszter, a pártpolitikától távol álló liberális jogász, Adam Bodnar volt ombudsman tehát ott áll, hogy papíron ő a legfőbb ügyész, de ki van szolgáltatva Ziobro leválthatatlan bizalmasának, aki szabotálhatja az intézkedéseit. Az új kormány pártatlan, tisztességes és szakszerű ügyészséget ígér, de ezt így nehéz lesz elérni. Bodnar visszaállítaná a 2010 és 2016 között létezett, kormánytól független ügyészséget, amelyet a PiS szüntetett meg, és ezzel felszámolná az egész mostani szervezetet, csak azt nem tudni, hogy ezt az államfő nem vétózná-e meg.

A kormányprogram lényeges pontja a tisztességes közszolgálati média helyreállítása, mert a Lengyel Rádió és a Lengyel Televízió évek óta durva, egyoldalú kormánypropagandát folytatott, az ellenzéket csak gyalázta, de nem hívta be a műsorokba. Vezetőiket azonban csak a PiS-többségű – bár vitatott alkotmányosságú – Médiatanács válthatná le, e tanácshoz viszont megbízatása lejártáig, 2028-ig nem lehet hozzányúlni. Ezért felvetődött, hogy mivel a két intézmény egyszemélyes állami részvénytársaságként működik, az új kulturális miniszter mint tulajdonos indítsa el a felszámolásukat, mert felszámolóbiztost a Médiatanácsot megkerülve rendelhet ki. Így át lehetne alakítani a szervezetet.

Csakhogy a kormányalakítás előtti napon néhány PiS-képviselő rájött, hogy a közmédia részvénytársasági formája, amellyel eddig senkinek nem volt baja, alkotmányellenes lehet. A PiS embereiből álló Alkotmánybírósághoz fordultak, amely máskor évekig ül a beadványokon, de most olyan tett, amit még soha: két napon belül azonnali hatállyal megtiltott a miniszternek minden szervezeti és személyi változtatást, amíg el nem bírálja a panaszt. A tévéhíradó közben naponta uszít az új kormány ellen, amely a szerkesztők, műsorvezetők szerint el akarja fojtani az állítólag általuk képviselt sajtószabadságot, és saját műsoraikban mozgósítják a nézőket állásuk védelmére. Az új kormány napokon belül megjelenő normális, pártatlan hírműsorokat ígért, de most senki nem tudja, mit lehet tenni.

A harmadik téma még nem aktuális, de jövőre az lesz. Andrzej Duda köztársasági elnök együttműködést ígért az új kormánynak, azzal együtt, hogy mint mondta, eltérő politikai táborokhoz tartoznak. A választások előtt azonban a hozzá közelebb álló akkori parlamenti többséggel megerősíttette saját pozícióját. Bár Lengyelország nem elnöki köztársaság, a külpolitikáért a kormány felelős, és a még független Alkotmánybíróság egyik régi határozata szerint nemzetközi fórumokon az államfő köteles a kormány álláspontját képviselni, Duda jogot formál arra, hogy ha akar, a miniszterelnök mellett ő is részt vehessen például az Európai Tanács ülésén. Továbbá csak az ő hozzájárulásával lehet kinevezni az Európai Unió lengyel tisztségviselőit. Amikor tehát a jövő évi EP-választás után megalakul az új Európai Bizottság, a Tusk-kormány nem küldheti oda lengyel biztosként azt, akit akar, csak azt, akit Duda elnök is elfogad